EU környezetvédelmi omnibusz-csomag
Mi változik az e-kereskedelem és a kibővített gyártói felelősség terén
Az Európai Bizottság bemutatta az Environmentális Omnibus Csomagot, egy szabályozási kezdeményezést, amelynek célja a környezeti jogszabályok EU‑szintű egyszerűsítése. A fókusz az adminisztratív terhek és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentésén van. Az e‑kereskedelmi szektor számára a javaslat megkönnyítheti a hozzáférést az egységes piachoz, és hozzájárulhat a megfelelési költségek csökkentéséhez.
A csomag hat jogalkotási javaslatot és egy "Egyszerűsítés a fenntartható versenyképesség érdekében" című stratégiai közleményt tartalmaz. A hangsúly olyan kulcsterületeken van, mint a körforgásos gazdaság, a hulladékgazdálkodás, a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), valamint a környezeti információkra vonatkozó követelmények.
Kevesebb szabályozási akadály az online értékesítésben Európában
Az Omnibus Csomag egyik fő célja a tagállamok eltérő szabályozásából eredő akadályok kezelése. Ebben az összefüggésben a kiterjesztett gyártói felelősséget az e‑kereskedelmi vállalkozások egyik legnagyobb kihívásaként azonosították, különösen a határon átnyúlóan működő cégek esetében.
Az egyik legfontosabb intézkedés a felhatalmazott képviselő kijelölésére vonatkozó követelmény átmeneti felfüggesztése az EU más országaiban bizonyos hulladékáramok esetében.
Ez a felfüggesztés 2035. január 1‑ig lenne érvényben az Európai Unióban letelepedett gyártók számára. A harmadik országokban működő vállalkozások továbbra is a jelenlegi szabályok hatálya alá tartoznak, hacsak a tagállamok másként nem döntenek.
A környezeti jelentéstétel és a hulladékgazdálkodás egyszerűsítése
A Bizottság javasolja közös mutatók kidolgozását a hulladékmegelőzési politikák mérésére, a környezeti célok ipari és digitális versenyképességgel való összehangolásáva
Az Environmentális Omnibus Csomag strukturális változásokat vezet be az információs követelményekben, azzal a céllal, hogy megszüntesse a párhuzamosságokat és javítsa a szabályozási koherenciát. Az e‑kereskedelemre vonatkozó legfontosabb intézkedések a következők:
Az EPR‑jelentések gyakoriságának harmonizálása, legfeljebb 12 havonta egyszeri benyújtást irányoz elő.
A fölöslegesnek ítélt rendszerek megszüntetése, például a termékek aggodalomra okot adó anyagait nyilvántartó SCIP‑adatbázis eltávolítása.
A akkumulátorokra vonatkozó szabályok módosítása, a „gyártó” definíciójának kifejezett távértékesítésre történő kiterjesztésével; alapvető fontosságú a digitális üzleti modellek számára.
A jogalkotási javaslatokat már megküldték az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának, ahol megkezdődtek az első technikai és politikai egyeztetések. Bár a jogalkotás még folyamatban van, a kezdeményezés egyértelmű üzenetet közvetít: az Európai Unió célja egyszerűsíteni anélkül, hogy deregulálna. Ezáltal tovább támogatja a gazdasági tevékenységet, és erősíti az európai e‑kereskedelem versenyképességét, a növekvő elvárások mellett.